2009. október 9., péntek

gondolatfoszlány

olyannyira tele vagyok mindennel,
hogy néha úgy érzem, kongok az ürességtől.

Azt gondolom, és hiszem, hogy olykor illenék mindent feltenni egy lapra, főleg ha azt érzed, hogy a bátorságod és a merészséged miatt jót teszel, nem csak magaddal. Hogy szép lesz minden. Ez lehet magánéleti, egyéni, vagy épp üzleti dolog.

Tudod, milyen ez. Amikor nem fogalmazódik meg még benned pontosan, mi lesz veled, épp ezért még ki sem tudod mondani, de odabent, jó mélyen érzel valamit. Valami megingathatatlant. Ős-igazság. Asszem, így nevezem ezentúl.

Nos, ez az ős-igazság ez ott van. Hiszel benne, épp ezért alakul minden úgy, ahogy szeretnéd. Igen ám, de ez a fajta hit nem csak jó dolog lehet: ha teszem azt, pesszimista vagy, és nem hiszel valamiben (vagy épp magadban) akkor eldöntötted, hogy nem fog menni. Pontosabban pálcát törsz magad, vagy az adott dolog felett. És innentől vége, kaparhatsz mint malac a jégen, nem fog menni, ezt te is tudod jól. Add fel inkább, de azt is lehajtott fejjel.

Élezzük ki: egy kisöreg eldönti, hogy meg fog halni. Fizikai állapota ugyan nem ad alapot annak, hogy eltávozzék, de ő belül, a lelke mélyén eldöntötte, hogy elég volt a fizikai létből. Adok az ilyen embereknek általában 3 hetet. Belülről "oldják fel" magukat: a lélek megsemmisíti a testet, hogy szabadulni tudjon. Hm.

Na nem is ez a lényeg most.

Hanem, hogy érzel bent valamit. Intenzíven. Ha ezt az érzést kellene valamihez hasonlítanom...
Egyenletes, mégis erős, nyugodt, intenzív hit ez. Szétáradó. Átitatja mindenedet, ha hagyod. És ha ez az erő ez jó, akkor miért ne hagynád?
Nem kell félni.
Csak mindent egy lapra feltenni, és megnézni mi lesz.
A végén úgyis boldog leszel.
:)
értve?

1 megjegyzés:

Rendszeres olvasók